Információkritika és jövőperspektívák

Az információcsere változó formái és újabb technikai eszközei, mind ellenérzéseket, mind pozitív reakciókat is kiváltanak. Természetesen nem tudjuk feltétlenül megállapítani, hogy kinek van igaza. Ezek az érzések komplementerek egymással, tehát egymást kiegészítő elemét képezik és együttesen közelítik meg az igazságot. Hiszen a mindenkori elvárások az új információs technológiákkal szemben mindkét részről idealisztikusak.

A legkorábbi ismert kritika Platón Phaidrosz c. dialógusában olvasható. Toth az egyiptomi írnokok védelmezője, az írásról, mint a világ új hasznos fejlődéséről szól, míg Thamus éppen feledést a elhozójaként, mert az emberek majd nem tudják használni emlékezőtehetségüket. 

I.                   Régi és újkeletű idolumok:

·         Thomas Edison – mozgókép elterjedése à feleslegessé válnak a tankönyvek

·         David Sarnoff (RCA technikai vezetője) – TV-s játékok emelik magasabbra a közízlést

Napjainkban az internet mindenki számára hozzáférhetővé teszi a tudást. A világ összes iskolájában elérhető internet lesz a tanulók számára.

Nekem van egy olyan elképzelésem miszerint például a biológiai, de akár a történelem és más tantárgyakat is onlinesosítani lehetne. Úgy képzelem ezt el, mint egy sima számítógépes játékot, ami küldetésekből áll, mint például a Diablo, csak itt a küldetések egy-egy tananyagrészt fednének le. Tehát, mint említettem a tananyagrészek egy-egy küldetések lennének, a tanulók kénytelenek lennének megtanulni, megtapasztalni a „virtuális könyv” tartalmát, és minden tananyagrész végén kiderülne, hogy a tanulási folyamat végbement-e, hiszen egyébként nem tudnák végigvinni a pályákat. A tanárnak így koordinációs és támogató, illetve segítő funkciója volna, hiszen ő irányítaná és magyarázná a nehezebb részeket.

Kritikus vélemények az információtechnológiával szemben:

·         Theodore Roszak író szerint, a számítógépet a kereskedelmi érdek lendülete sodorta be az iskolába. A számítógép túlértékeléséből adódó tudatzavart vél felfedezni, amik világméretű zűrzavarhoz vezetnek majd. Másik problémája, hogy az információ mennyiségében nagymértékű növekedés következett be, viszont minőségi romlás is jelentkezett, mégis van jelentősége a kultúra szempontjából, hiszen haladást jelent az információs technika.

·         David Shenk „Adatszennyezés” című könyvében arról ír, hogy a mostani nagymértékű információ hozzáférési lehetőséget nem szabad összekeverni az oktatással, mivel az oktatás valamilyen információk válogatását, technikáját és művészetét jelenti.

·         Jürgen Millestres filozófus szerint az információs szupersztráda feltételezi az ítélőképességet és az önálló kritikus gondolkodást, azonban ezeket nem alakítja ki.

II.                A multimédia túlértékelése:

Sokan úgy gondolják, hogy a technikai rendszerek alkalmazása olyan mértékben stimulálja és könnyíti meg az oktatást, hogy segítségükkel lehetségessé válik kiterjedt tudáskészlet csaknem automatikus transzferálása. Werner Sascher professzor fenntartásokkal van ez iránt, szerinte három nem bizonyított feltevésen alapulnak ezek a gondolatok:

1.      Ha a képek, filmek felhasználása didaktikailag kedvező, akkor további képek, filmek, beszéd, zene stb.. együttes hatása még jobb eredményhez vezet à Így reflektál; a modern oktatáskutatás szerint kétséges, hogy a több érzékszervre ható tanulás eredményesebb. Egyes kutatások szerint a gyors képszekvenciák, szöveg, kép, speciális effektusok intenzív használata automatikus enkódolást vált ki.

2.      Ha egy kép többet mond el, mint ezer szó, akkor száz kép annyit mond el, mint százezer szó à Sascher és sok tudós szerint a képek túlhalmozása gyengíti az információ erejét, a képekkel generált történet nem hagy „üres helyeket” a képeket generáló fantázia számára, így gátolja annak működését.

3.      Mivel az agyban az információk feldolgozása és rögzítése során asszociációs rendszer alakul ki, a bemenet is akkor optimális, ha komplex összekapcsolt infókat tartalmaz à valószínűleg eredményesebb a tanulás, ha a kognitív kapcsolatok magunk alakítjuk ki.

III.             Neil Postman (társadalomtudós) technológiakritikai nézetei:

Postman szerint az új elektronikus kommunikáció eszközei a társadalom kulturális identitásának és kohéziójának szétzilálásával fenyegetnek. A Halálra szórakozzuk magunkat c. könyvében arról ír, hogy az fog tönkretenni minket, ami szeretünk. Szerinte a technika felhasználásánál 3 dolgot kellene megfontolnunk; Mi az a probléma, amire az adott technológia megoldást kínál? Valóban a mi problémánkról van szó? A rendszer használata során milyen új problémák jelentkezhetnek? A diákoknak meg kellene tanítani, hogy tudják a technikai eszközök megváltoztatják az emberi pszichikumot és azt is, hogy kéne kezelniük. Így mi használnánk az eszközeinket, nem ők minket.

Jövőperspektívák

I.                   A jövő tanulmányozása

Szempillantás alatt változó világunkban, tudni szeretnénk mi vár ránk a jövőben. Ámde lehetséges-e egyáltalán a jövő tudományos tanulmányozása? Az emberek mindig is  utópiákat arra vonatkozólag, hogy mi lesz a jövőben, ezeknek az utópiáknak két alaptípusa van; a moralizáció- és a szociologizáció utópia. A jövő regényes narratívákban, science fiction formában is megjelent. Érdemes elolvasni pár ilyen könyvet, mint például Isaac Asimov könyveit. Asimov az Alapítvány – trilógiával és a robotikáról szóló történeteivel egy egész érdekes jövőképet fest elénk, ő írta például a Kétszáz éves embert is, de Asimovnak van egy rendkívül szórakoztató krimije is, Gyilkosság a könyvvásáron címmel. :)

További science fiction írók, mint A. E. van Vogt, Gordon R. Dickson, vagy Robert Blech akinek érdemes elolvasni a Pokolba tartó vonat című regényét. Nekem ez az egyik kedvencem Asimov könyvei mellett.  Ez alatt a link alatt érdekes és vicces science fiction regényeket találhatunk, amiben érdekes jövőperspektívák találhatók a legnagyobbaktól:

http://users.atw.hu/asimov/downloads/Isaac%20Asimov%20-%20A%20pokolba%20tart%C3%B3%20vonat.pdf

 Egyébként Orwell regényei, mint az Állatfarm és az 1984 is nagyon jó olvasmányok a jövő elképzelésével kapcsolatban.

Tudománnyá a jövőkutatás a 20. sz-ban vált. Két fő irányzata:

a)      Prognosztika: a társadalom, a tudományban, a technikában és a gazdaságban megfigyelhető jelenségekben fellelhető összefüggések és szabályszerűségek alapján azt vizsgálja, hogy a múltból a jelenbe vezető fejlődéstechnikának milyen hosszú időn keresztül, milyen valószínűséggel és intenzitással élnek tovább. Módszerei; az idősorok elemzése, a statisztikai értékelések.

b)      Futurológia: a jövőbe vezető technikai és társadalmi fejlődés egészét tartja szem előtt. Az egyes trendvonalakat belső összefüggésében is vizsgálja azzal a céllal, hogy a társadalom elébe menjen a változásoknak. A problémák tágabb és nagyobb időhorizontú megközelítése a jellemző. A prognosztikánál integráltabb és filozofikusabb. Komplex jövőképet kíván létrehozni.

A jövővel csak valószínűségi alapon közelíthetjük meg és az állítások verifikálása csak akkor lehetséges, ha a jövő már bekövetkezett!

II.                Az infokommunikációs technológia fejlődési trendjei:

Egy igen nagy relevanciájú előrejelzés a Science magazinban, Marc Weisser a Xerox egykori munkatársának cikkében jelent meg. Ő a számítógépek használatának 4 korszakát vázolta fel:

1.      Mainframe-korszak –amikor egy számítógépre sok ember jut

2.      Személyi számítógép – 1 ember/ 1 számítógép

3.      Internetkorszak – hálózaton keresztül sok géphez juthatunk hozzá

4.      Mindenütt jelenlevő háttér számítógép kora – egy ember/ sok számítógép

A jövőbeli számítógépek, változatos nagyságú, funkciójú hardverek, szoftver vesznek majd körül minket.

Michael Dertozus az MIT Computer Laboratórium főigazgatójának Oxygen nevű projektjében, úgy vázolja fel a jövőbeli világot, ahol a számítógép úgy szövi át a világot, mint az éltető oxigén.  Háromféle számítógépet vázol fel:

1     Handy 21: mobilhoz hasonló beszélgető készülék vizuális display-el, kamerával felszerelt készülék.

2.      Enyviro 21: Nagyobb teljesítményű szabályozó, amely összehangolja a háztartási technológiai berendezéseket.

3.      Net21: az internet továbbfejlesztett változata, amely emberként viselkedik és tökéletes kommunikációt és összhangot teremt az elektronikus rendszerek között.

Ezek az eszközök a hétköznapi feladatok teljeskörű automatizálását fogják megteremteni.

III.         Az olvasás és a könyvtár jövője:

A könyvtár jövőjének megoldási feladata, hogy hogy lehetne előkereshetően tárolni minden információt. Az egyik akadály az, hogy még nincs meg minden információ digitalizált formában a másik pedig az, hogy az önálló tudásszerzéshez hosszú tanulási folyamat és affektív és kognitív feltételek megléte szükséges.

1.      Elektronikus könyvtár: a könyvtár dokumentumainak elérése elektronikus úton történik

2.      Digitális könyvtár: a könyvtárban tárolt dokumentumok feldolgozásának, technikájának, és a dokumentumokat alkotó információk tárolásának és a kódolásának a módjára utal.

3.      Virtuális könyvtár: minden olyan információ elérhető lenne benne, amelyre vonatkozóan a könyvtárban másodlagos információk találhatók.