Információ társadalom. Modellek, gazdasági és társadalmi következmények

Az információs társadalom elméleti és megvalósult állapota közötti különbség, szerintem olyan jellegű, mint a politikai elméletek és azok a történelem során megvalósult formájukban megjelent különbségek, mint a kommunizmus és szocializmus elvei és a valójában megtörtént történelem különbségei.

Ezzel párhuzamban én is felhoznám a sokat emlegetett Wikipédiát. A megalkotói biztosan, azt várták, hogy egy megbízható információs csatornát készítenek, de sajnos azok az emberek, akik feltöltik oda információikat, nem mindig rendelkeznek pontos tudással a témában, ami szerintem nem is lenne akkora probléma, ha ezt kiküszöbölnénk azzal, hogy azok, akiknek viszont rendelkeznek a pontos információval, kijavítanák ezeket az eltéréseket. Ezzel most saját magamat is kritizálom, hiszen nekem is ugyanúgy meg lett volna a lehetőségem a téves adatok kijavításához, de őszintén szólva nincs bátorságom ahhoz, hogy ezen javítsak. Az abszolút igazság kapcsán sajnos nem minden esetben tudunk beszélni, hiszen vannak olyan témák, részek az életben, ahol el kell fogadunk a legfrissebb tudományos álláspontokat, és persze valóban vannak olyan témák, ahol ezt nem tudjuk megvalósítani,hiszen tényleg nincs tudományos meghatározéás a szerelemre, ott lehet harcolni az saját igazunkért. :)

A szöveg alapú kommunikáció nehézségeire már megtalálták a megoldást, hiszen vannak olyan programok, amelyek felveszik a beszédet és azt írásban vissza is adják. Igaz a magyar nyelvű programon állítólag még van mit javítani, de angol nyelven már nagyon jól működik ez a program. Személyesen még sajnos nem találkoztam ezzel az eszközzel, de a héten részt vettem egy „Effective Problem Solving” (Hatékony problémamegoldás) tréningen, ahol a tréner nagy meggyőződéssel reklámozta az eszköz hatékonyságát. Ez persze arra az esetre, ha mégis írásban szeretnénk látni,a szóbeli információinkat.

A kötelező irodalomról… Véleményem szerint sincs értelme előre meghatározni ebben a témában kötelező irodalmat, maximum azt, hogy olvassuk egymás bogbejegyzéseit, és amit esetleg onnan kapunk újabb információs lehetőségeket, azokat határozhatnánk meg ajánlott irodalomként. Persze, a cél, ugyanaz mint minden tantárgynál, hogy minél több információt szívjunk magunkba a témával kapcsolatban és, ami szerintem még fontosabb minél több alkalmazható módszert sajátítsunk el.

Az interaktivitás megvalósításához, vagyis a tényleges információs társadalom létrehozásához, sokunknak talán életmód- és szemléletváltást kell véghezvinnünk, hiszen az igaz, hogy kommentálnunk kellene mindenhova a világban, ahol úgy érezzük, hogy nem megfelelő információ született meg, az megint másik kérdés, hogy nem érezzük magunkat felhatalmazottnak,vagy bátortalanok vagyunk ennek véghezviteléhez. Ez az egyik pont, ahol szemléletváltást kell véghezvinnünk. Az életmódváltást úgy értem, hogy akik eddig nem töltöttek annyi időt szabadidejükben a számítógép előtt, meg kell változtatniuk a szokásaikat és ezentúl nekik is venniük kellene a fáradságot és a szabadidejüket, amit eddig esetleg olvasással, főzéssel, sportolással, barátjukkal, párjukkal töltöttek el, azt az időt, most el kellene felejteniük, vagy legalábbis minimálisra kell csökkenteniük és az információ átadásának figyelésére kellene fordítaniuk a figyelmüket. Az, hogy ez milyen hatással van a társadalomra az más kérdés, hiszen témánk jelen esetben nem érint mentálhigiénés részeket.

Arra a kérdésre, hogy mennyire mennek demokratikus módon az Interneten a dolgok, egyetértek abban, hogy valóban jelenleg egész barátságosan,bár vannak bennem kételyek ezzel kapcsolatban. Igen, lehetne forradalmat szítani Interneten keresztül és azt szerintem senki sem tagadhatja, hogy ez már kisebb példákban meg is történik, ha csak arra gondolunk, hogy manapság egy-egy tűntetésre való felhívás és toborzás nagy valószínűséggel főként Interneten történik. A jó pár évvel ezelőtt Jugoszláviában (mai Szerbia területén) még nem az Internet leállítása volt a döntő, hanem a telefonhálózat lebénítása, legalábbis egy vajdasági ismerősöm szerint. A cél a szervezkedés megbénítása volt a cél.

Vagy egy kicsit más jellegű, de szintén információval kapcsolatos befolyásolás eszköze lehet az adatok egy részének elhallgatása, mint a GDP adatainak kibocsátása, de annak elhallgatása, hogy a két összehasonlított évben más módszerrel számították a két adatot, így a kettő különbsége nem mutat hiteles adatot. Persze, ezek az információk éppenséggel újságban is leközölhetők, így nem biztos, hogy valós értelmet nyert ebben a témában, de a másik két példa biztosan, jó arra, hogy hogyan lehet az információs csatornákat politikai célokra felhasználni, aztán ugye ennek itt nincs is vége a haditechnikai eszközök összeállításának közzétételével stb…

A Google ilyen célú adatellenőrzéséről nem tudtam, mármint a reklámok irányításának célzásával. Jó ötletnek tartom, legalábbis részükről és részükre hasznot termel. Ez egy hatalmas ötlet volt, amivel nagyot tudnak szakítani, hiszen az ember így is sokszor találkozik, olyan reklámokkal, amik nem keltik fel a figyelmüket, és egyáltalán nem fog beindulni a mai társadalomra jellemző ösztön, hogy igen ilyen csodálatos rúzsa még nincsen, ebben az árnyalatban ezzel a megoldással, hogy az ajkaimat is ápolja. Szóval, ha ezt a reklámot egy férfi kapja meg akkor nem hiszem, hogy teli találat volt a reklám, azonban egy olyan hölgynek, aki folyton divatlapokat látogat és levelezéseiben nagy számmal előfordulnak olyan szavak, amik kapcsolatba hozhatók ezzel a termékkel, akkor miért ne küldenék el ezt a reklámot, ha mi meg az ő felületüket használjuk netezéskor, ami feljogodítja őket arra, hogy monitorozzanak.

A tartalomellenőrzés kapcsán, abból az okból nem félek, amit a Tanár Úr is felhozott. Persze figyelhetnek éjjel-nappal a neten, hogy mit csinálok és milyen információkat osztok meg, de addig amíg nem vagyok valaki számra elég érdekes, például forradalmat szervezek, addig nem hiszem, hogy az én levelezéseimet fogják ellenőrizni. Az más dolog, hogy ha valami ismerősöm dolgozna a Google-nál, akivel rosszban vagyok, akkor az már kínosabb volna, de még akkor sem hiszem, hogy a munkahelyén, csak úgy találomra beletúrhat a levelezéseimbe, amiben persze lehet, hogy tévedek, hiszen tudok olyan munkahelyet, ahol igenis, hogy figyelik, hogy melyek a leglátogatottabb oldalak a munkavállalók között. Ezzel kapcsolatban meg annyit, hogy a munkahelyre dolgozni járunk, és a munkaadók megszabhatják, hogy az ő eszközeiket mire használhatjuk.

Most picit a dolgok pozitív oldaláról, az Interneten segítségével, valóban sokkal nehezebb plagizálni, hiszen nagyon könnyen rá lehet keresni azokra a tartalmakra, amik gyanúsak, tehát ez mindenképpen pozitív képet ad ennek a helyzetnek. Hiszen akkor nem kell hosszú ideig kutatni, hogy az a gyanús mondatot, vajon a tanuló melyik könyvből szedhette és abban a könyvben is hol találhatta meg, és akkor elkezdhetjük számolni a szavakat, hogy valóban nem ismételt meg szó szerint 5 egymást követő szót és így tovább…

A kultúra és a tér idő elmozdulással kapcsolatban rendelkezem egy idevágó élő példával is. Ismerek két trénert, akik az úgynevezett Webex-es felületet használják oktatási célra, ezzel egyúttal fel is hívnám a figyelmeteket erre az oktatási eszközre, hiszen nagy jól alkalmazható és hatékony.

A két trénernek sokszor nemcsak Európában kell oktatnia, hanem például a Új–Zélandon és Taiwanon is. Az oktatási anyag mindig valamilyen a cég által kifejlesztett rendszer. Mivel jelen esetben a tanulók az ügyfelek így ebben az esetben a trénereknek kell alkalmazkodniuk a tanulókhoz így sokszor éjjel, vagy kora hajnalban zajlanak az oktatások, ami kellemetlen, de máshogy nem lehet megoldani. Az megint más kérdés, hogy bizonyos kulturális különbségek miatt vagy más okból, sokszor, az ügyfeleket nem érdekli, hogy a trénereknek mekkora erőfeszítés megtartani az oktatást, és sokszor, nem szervezik le a teljes részvételt így egy tréninget esetleg többször meg kell ismételniük ezekben a extrém időpontokban.

Nekem személy szerint tetszett az első óra és a tananyag is. Jó volna, ha más tanároknál is népszerűvé válna ez az oktatási módszer. :)